A Kolonoszkópia Hátulnézete Vagy Csodája. Gastroenterology

Tartalomjegyzék:

A Kolonoszkópia Hátulnézete Vagy Csodája. Gastroenterology
A Kolonoszkópia Hátulnézete Vagy Csodája. Gastroenterology

Videó: A Kolonoszkópia Hátulnézete Vagy Csodája. Gastroenterology

Videó: A Kolonoszkópia Hátulnézete Vagy Csodája. Gastroenterology
Videó: Nem kell félni a kolonoszkópiás vizsgálattól dr. Kristóf Tünde gasztroenterológus szerint 2023, November
Anonim

Hátulnézet vagy a kolonoszkópia csodája

Image
Image
Image
Image

Rendszeres szűrővizsgálatként az 50 évnél idősebb férfiak és nők számára ajánlott kolonoszkópia - a vastagbélrák korai felismerése, valamint az onkológusok szempontjából "veszélyes" polipok eltávolítása céljából.

A bélbetegségek annál is kellemesebbek, mert egészen a közelmúltiig nehéz volt őket diagnosztizálni. Sokáig az orvos egyetlen eszköz volt a saját kezét. Plusz természetesen a megszerzett tudás és tapasztalat. A tudomány és az orvostechnika fejlődésével azonban a diagnosztikai orvoslás lehetőségei jelentősen kibővültek.

Az endoszkópia, amely az orvosoknak a XIX. Században jött segítségére, lehetővé tette az ember belsejébe való betekintést. Sőt, mint a normál hősök, a diagnosztikusok körbementek, és hátulról beléptek a testbe. A végbélnyílásból.

végbéltükrözés

Az egyik első alapos vizsgálatot elvégezték a végbélben - így alakult ki a rektoszkópia (végbél - végbél, skopeo - nézek ki). Az első rektoszkóp szilárd volt (merev) és nem tudott 30 centiméternél tovább mozogni a végbélnyílástól. Ez a korlátozás az emberi bél anatómiai jellemzőivel függ össze. Mint tudod, két részből áll - a vékonybélből (amelyben a duodenum, a jejunum és az ileum fel van osztva) és a vastagbélből (vak, növekvő vastagbél, keresztirányú vastagbél, csökkenő vastagbél, szigmoid és végbél).

A vékonybél hossza akár 6-8 méter és keskeny lumen, ezért meglehetősen problematikus megvizsgálni. De a vastagbél csak másfél méter hosszú, átmérője 6-8-ról 40-45 centiméterre növekszik, ami ideális tárgynak tűnik a kutatáshoz. De számos "zúggal" rendelkezik (szinte, mint ugyanazon közmondásban). Ezeket a "szögeket" kanyaroknak nevezik, és ezeken a helyeken a bél szinte 90 fokos szögben megváltoztatja az irányt. Nyilvánvaló, hogy egy fémszerkezet nem képes követni a bélrendszert, és a legrosszabb esetben egyszerűen áttör a falán.

A rektoszkópiát jelenleg nagyon ritkán alkalmazzák, csak abban az esetben, ha biztos abban, hogy a patológia csak a végbélben lokalizálódik. Ezenkívül rektoszkópok segítségével különféle műtéti beavatkozásokat lehet végezni a végbél nyálkahártyáján.

kolonoszkópia

A kolonoszkópia egyre elterjedtebbé vált a rugalmas endoszkópok feltalálása után - vagyis a vastagbél nyálkahártyájának állapotának vizsgálata vizuális ellenőrzés alatt. Az eljárás első eszközeinek - fibrocolonoscopes - létrehozásáról és sikeres felhasználásáról szóló jelentések a XX. Század 60-as éveiben jelentkeztek. A modern eszközök száloptikát és "hideg" fényforrásokat használnak, tehát egyszerűen nem áll fenn a nyálkahártya-égés veszélye a kolonoszkópia során.

A kolonoszkóp működő részének hossza akár 145 centiméter, átmérője 10 mm lehet. A többi endoszkóphoz hasonlóan a kolonoszkóp speciális vékony csatornákat tartalmaz, amelyeken keresztül további eszközöket lehet beilleszteni (például biopszia elvégzéséhez vagy a polipok eltávolításához), levegőt és folyadékot szállítva vagy fordítva eltávolítva a bél lumenéből.

A kolonoszkópia indikációi nagyon változatosak lehetnek:

kóros szennyeződések a székletben (vér, nyálka);

  • a vastagbél daganatokban szenvedő betegek rokonai;
  • korábbi vastagbélműtét (például polipok vagy daganatok esetén, beleértve a rákot is).

Ezenkívül ez a diagnosztikai technika pontosíthatja a röntgen, ultrahang vagy más vizsgálatok során kapott adatokat a diagnózis tisztázása (ellenőrzése) céljából.

Rendszeres szűrővizsgálatként az 50 évnél idősebb férfiak és nők számára kolonoszkópia ajánlott - a vastagbélrák korai felismerése, valamint az onkológusok szempontjából "veszélyes" polipok eltávolítása céljából. Ebben az esetben a kutatás előkészítése különösen fontos. Végül is: minél jobban megtisztítják a belek, annál több információ szerezhető be a diagnosztikai eljárás során. Három nappal a tervezett vizsgálat előtt a zöldségeket és gyümölcsöket, a keményítőtartalmú ételeket, valamint a bőséges gázképződést okozó ételeket kizárják az étrendből. Az étrend alapja a kis húsételek. A tanulmány előtti este el kell utasítania a vacsorát, a vizsgálat napján pedig nem szabad reggeliznie, csak vizet inni.

A béltisztítást speciális készítményekkel és a hagyományos betegségek segítségével is elvégezhetjük. Maga az eljárás nem haladhatja meg a 20 percet, és egy speciális helyiségben hajtják végre. A teszt előtt intravénás érzéstelenítő injekciót kell adni a kellemetlenség minimalizálása érdekében. Az endoszkóp behelyezi a kolonoszkópot a páciens végbélnyílásába, és fokozatosan behelyezi azt addig, amíg a vékonybél átjut a vastagbélbe. Az anatómiai kanyarok áthaladásakor az orvos a kezével (a hasfalon keresztül) ellenőrzi, hogy a készülék hogyan mozog.

A kolonoszkópia után nincs szükség speciális étrendre - a szokásos módon enni lehet közvetlenül az eljárás után. Előfordulhat, hogy a belek „teljessége” érzi magát a vizsgálat során bevezetett levegő miatt. Ha a fölösleges mennyiségű gáz nem fordul elő természetesen, akkor bármilyen enterosorbenst vehet be (például 4-6 tablettát aktív szénből, fél pohár meleg vízben összetörve és keverve).

Alekszej Vodovozov

Ajánlott: